Idegenvezetői beszéd
Vörös darabont
bemutató
I. rész:
Vörös darabontokról pár szóban:
János
Zsigmond erdélyi fejedelem két várat épített Székelyföldön, ahonnan jobban
lehetett ellenőrizni a térséget. Az egyik ilyen vár Székelyudvarhelyen épült
fel, Udvarhelyszék és Marosszék térségét felügyelve. A várak körül kiemelték az
egykori gyalogosok közül a katonáskodásra alkalmas tehetősebb, tapasztaltabb
személyeket, s megszervezték belőlük a puskások csapatát, akiket ruházatuk
színe után vörös darabontoknak neveztek. A katonai ruházatot minden
katonaköteles székely férfi saját maga kellett biztosítsa. Éppen ezért sokszor
szegényes viseletről beszélhetünk, melynek alapanyagát a házilag előállított
textíliák képezték.
Legfontosabb fegyverük a kanócos puska
volt, ám használtak szablyát, buzogányt és fokost is. A vörös posztó a székely
darabontok jellemzője, a szászok fekete, a hegyivadászok zöld, a fejedelem
személyes testőrei pedig kék darabontok voltak, ruhájuk színe miatt. Az itt
látható Székely Támadt Várat, a vörös darabontok őrizték.
II. rész:
Székely Támadt vár
- A Székely Támadt vár, más néven
Csonkavár, helyén már az ókori rómaiak
is építkeztek. Több ásatás is
bebizonyította az egykor itt álló római castrum
létét. Biztosra tudjuk, hogy a későbbiekben
egy kolostornak adott helyet, de
az nem bizonyított, hogy milyen rendnek.
A székelyek erőteljesen ellenezték
a vár építést, szerintük az igazi férfi
saját magát kell, megvédje, nem bujkálhat kőfalak mögé. A vár mai formáját
János Zsigmond fejedelem alatt nyerte el, amelyet 1562 – 1565 között építettek
a székelyek megfékezésére. 1599– ben Mihály vajda vezetésével lerombolják a
székelyek, amit 1600 – ban megjavítanak, végül a kurucok felgyújtják. Így vált
e vár Székelyudvarhely értékévé, melyhez olykor a székelyek érzelmi
viszonyulása negatív volt, mivel ez a hatalmat szimbolizálta.
Székely gyalogság
zászlaja
-
1601-ben a Goroszlói csatában használták
Báthoriék.
-
A csata után II. Rudolf Habsburg császárhoz
került Prágába.
-
Prágában lerajzolta egy akkor ott levő Drezdai
követ.
-
Így bekerült egy Drezdában őrzött
„zászlókódexbe”.
-
A zászlókat jelzésre használták, az itt lévőt
is, de fontos volt, hogy a katonák tudják hova tartoznak.
-
Ezüst alapon, jobb kar tart vívótőrt, rajta
medvefej és szív, körülötte arany hatágú csillag és növekvő félhold.
-
Medvefej = Erő, Szív = Hűség, Csillag, hold =
Székelység, Kar = nagyon gyakori motívum, még Német címerekben is találtak.
-
A zászlóba beillesztve vannak a motívumok, nem
igazi címer, mert nincs címerpajzs.
-
A zászló anyaga selyem, brokádselyem volt, ezért
hamar rongálódott, gyakran kellett cserélni.
-
A zászlórúd nehéz volt, a tetején lándzsahegy
volt, pont úgy mint itt is, az eredetinek az alján fémhegy volt amivel döfni
lehetett, tehát védeni lehetett a zászlót.
Székely katonai ruházat
-
A székely darabontok ruházata: Süveg, Dolmány,
Bőröv, Nadrág, Dali csizma.
-
Süveg, posztóból készült, tollat is hordtak
benne, de a történészek nem tudják ki, mikor és miért hordhatott tollat a
süvegében.
-
Dolmány, posztóból készült a téli és szigetelő,
vászonból a nyári.
A dolmány ujja lehajtható a kéz védelmére.
Gombok csontból, fémből vagy drágakőből készültek.
-
Bőröv, erre csatolták fel a szablyát és a
bőrtáskát is, ami a lőszer tárolására szolgált. A bőröv felett vagy alatt sálövet
is hordtak, ami egyrészt díszül, másrészt védelemül szolgált. A 7-8 méter
vászon anyagot maguk köré tekerték, még egy kiélezett kard sem tudott áthatolni
rajta.
-
Nadrág, posztóból készült, az alját gombbal
szorították össze.
-
Dali csizma bőrből készült, a sarkát vassal
erősítették meg.