Idegenvezetői beszéd



   Idegenvezetői beszéd 
 Vörös darabont bemutató



I. rész: Vörös darabontokról pár szóban:
János Zsigmond erdélyi fejedelem két várat épített Székelyföldön, ahonnan jobban lehetett ellenőrizni a térséget. Az egyik ilyen vár Székelyudvarhelyen épült fel, Udvarhelyszék és Marosszék térségét felügyelve. A várak körül kiemelték az egykori gyalogosok közül a katonáskodásra alkalmas tehetősebb, tapasztaltabb személyeket, s megszervezték belőlük a puskások csapatát, akiket ruházatuk színe után vörös darabontoknak neveztek. A katonai ruházatot minden katonaköteles székely férfi saját maga kellett biztosítsa. Éppen ezért sokszor szegényes viseletről beszélhetünk, melynek alapanyagát a házilag előállított textíliák képezték.
Legfontosabb fegyverük a kanócos puska volt, ám használtak szablyát, buzogányt és fokost is. A vörös posztó a székely darabontok jellemzője, a szászok fekete, a hegyivadászok zöld, a fejedelem személyes testőrei pedig kék darabontok voltak, ruhájuk színe miatt. Az itt látható Székely Támadt Várat, a vörös darabontok őrizték.

II. rész: Székely Támadt vár
- A Székely Támadt vár, más néven Csonkavár, helyén már az ókori rómaiak
is építkeztek. Több ásatás is bebizonyította az egykor itt álló római castrum
létét. Biztosra tudjuk, hogy a későbbiekben egy kolostornak adott helyet, de
az nem bizonyított, hogy milyen rendnek. A székelyek erőteljesen ellenezték
a vár építést, szerintük az igazi férfi saját magát kell, megvédje, nem bujkálhat kőfalak mögé. A vár mai formáját János Zsigmond fejedelem alatt nyerte el, amelyet 1562 – 1565 között építettek a székelyek megfékezésére. 1599– ben Mihály vajda vezetésével lerombolják a székelyek, amit 1600 – ban megjavítanak, végül a kurucok felgyújtják. Így vált e vár Székelyudvarhely értékévé, melyhez olykor a székelyek érzelmi viszonyulása negatív volt, mivel ez a hatalmat szimbolizálta.


Székely gyalogság zászlaja


-          1601-ben a Goroszlói csatában használták Báthoriék.
-          A csata után II. Rudolf Habsburg császárhoz került Prágába.
-          Prágában lerajzolta egy akkor ott levő Drezdai követ.
-          Így bekerült egy Drezdában őrzött „zászlókódexbe”.
-          A zászlókat jelzésre használták, az itt lévőt is, de fontos volt, hogy a katonák tudják hova tartoznak.
-          Ezüst alapon, jobb kar tart vívótőrt, rajta medvefej és szív, körülötte arany hatágú csillag és növekvő félhold.
-          Medvefej = Erő, Szív = Hűség, Csillag, hold = Székelység, Kar = nagyon gyakori motívum, még Német címerekben is találtak.
-          A zászlóba beillesztve vannak a motívumok, nem igazi címer, mert nincs címerpajzs.
-          A zászló anyaga selyem, brokádselyem volt, ezért hamar rongálódott, gyakran kellett cserélni.
-          A zászlórúd nehéz volt, a tetején lándzsahegy volt, pont úgy mint itt is, az eredetinek az alján fémhegy volt amivel döfni lehetett, tehát védeni lehetett a zászlót.



Székely katonai ruházat


-          A székely darabontok ruházata: Süveg, Dolmány, Bőröv, Nadrág, Dali csizma.
-          Süveg, posztóból készült, tollat is hordtak benne, de a történészek nem tudják ki, mikor és miért hordhatott tollat a süvegében.
-          Dolmány, posztóból készült a téli és szigetelő, vászonból a nyári.
A dolmány ujja lehajtható a kéz védelmére. Gombok csontból, fémből vagy drágakőből készültek.
-          Bőröv, erre csatolták fel a szablyát és a bőrtáskát is, ami a lőszer tárolására szolgált. A bőröv felett vagy alatt sálövet is hordtak, ami egyrészt díszül, másrészt védelemül szolgált. A 7-8 méter vászon anyagot maguk köré tekerték, még egy kiélezett kard sem tudott áthatolni rajta.
-          Nadrág, posztóból készült, az alját gombbal szorították össze.
-          Dali csizma bőrből készült, a sarkát vassal erősítették meg.